A gazdasági termelés és a termelési tényezők

- gazdasági termelés

- társadalom tagjai végzik

- létrehoznak:

- javakat

- fogyasztásra

- beruházásra

- szolgáltatásokat

- átalakítják a termelési tényezőket (erőforrásokat)

- humán erőforrás

- emberi tényező

- fizikai állapota (egészsége)

- szellemi állapota (iskolázottsága, műveltsége, szaktudása)

(- humán tőke: az összes ismeret, tapasztalat, kutatási eredmény)

- természeti erőforrás

- ásványkincsek

- nyersanyagok

- energiahordozók

- erdő, talaj, éghajlat, vízkészlet

- tőke

- felhalmozott érték, amely a tulajdonosának munka nélkül hasznot hoz

- termelőtőke (gyárak, berendezések), árutőke (raktárkészletek), pénztőke (ko­rábban megszerzett tőkejövedelmek)

- technológia

- fejlett technológiával az első három erőforrást nem kell növelni

Gazdasági növekedés, gazdasági fejlődés, gazdasági termelékenység

- gazdasági növekedés

- ha a gazdasági termelés tartósan növekedik

- mérhető: GDP (bruttó hazai termék)

GNP (bruttó nemzeti termék)

- évi átlagos %-os növekedésével

- gazdasági fejlődés

- gazdasági élet kedvező szerkezeti átalakulásait is figyelembe veszi

- iparosítás

- exportra való termelés beindítása

- gazdasági termelékenység

- a kibocsátásnak a ráfordításokhoz viszonyított aránya

Gazdasági szerkezet, foglalkoztatási szerkezet

- három fő gazdasági szektor:

- mezőgazdaság (primer, elsődleges szektor)

- élelmiszertermelés

- egyes ipari nyersanyagok előállítása (gyapot, gyapjú, bőr, fa)

- ipar (szekunder, másodlagos szektor)

- kitermel és feldolgoz

- szolgáltatások (tercier szektor)

- minden olyan tevékenység, ami valakinek vagy valaminek a körülményeiben változást idéz elő

- a gazdasági szerkezetet jellemzésekor megadják, hogy az egyes szektorok mennyiben részesednek a GDP-ből ill. GNP-ből

- a foglalkozási szerkezet az aktív keresőkre (munkavállalókra) vonatkozik

- általában az össznépesség 40-50%-át teszik ki

- általában a 15-64 év közöttiek ők

- megmutatja, hogy az aktív keresők milyen arányban vállalnak munkát a 3 fő gazdasági szektor­ban

- a gazdasági szerkezettel együtt a foglalkozási szerkezet is megváltozik

A gazdasági szerkezet és a foglalkozási szerkezet alakulása a jelenlegi világban

- a világgazdaság vezető szektora a szolgáltatás

- a világ összes GDP-értékének több mint 60%-at adja

- az ipari termelés 1/3-dal járul hozzá

- a mezőgazdaság 4%-kal

- az aktív keresők fele a mezőgazdaságban dolgozik

- a szolgáltatásokban az 1/3-a

- az iparban a 20%-a

A mezőgazdasági termelés

A mezőgazdaság szerepe és jelentősége

- az emberiség legfontosabb tevékenysége

- élelmiszereket (és egyes nyersanyagokat) állít elő

- aktív keresők fele ebben a szektorban dolgozik

- a földfelszín több, mint harmadát csak a mezőgazdaság hasznosítja

- a világ GDP-nek mindössze 4%-át adja

- az ipari termékek és szolgáltatások árai felértékelődtek

- a fejlett országokban az élelmiszerfogyasztás már nem nő (nem nő a népesség)

- a fejlődő világ viszont fizetésképtelen (88 ország küzd tartós élelmiszerhiánnyal)

A mezőgazdasági termelés földrajzi korlátai

- a FAO szerint a szárazföldek mindössze 12%-a alkalmas intenzív mezőgazdasági termelésre

- 1-1 fő ellátására 0,3 hektár jut átlagosan

- további 22%-a alkalmas fél-fél hektárral ellátni kiegészítő ágazatokkal

- rét, legelő

- 30%-a erdő, bozót, alacsony értékű legelő

- 36%-a használhatatlan

- 16% tundra, félsivatag

- 20% talajtakaró nélküli felszínek (jég, beépített, fagyott terület, sivatag)

- mezőgazdasági tényezők

- éghajlat, domborzat, vízrajz, talajviszonyok

- együtt ritkán fordulnak elő egy helyen kedvezően



koncentráltan helyezkednek el a művelt területek

- a legjobb területek a két féltekén a 30. és a 60. fokok között vannak

(a legmegfelelőbb mezőgazdasági területek 2/3-a)

- a tenyészidőszak (fagymentes periódus)

- az egyenlítői övben és a trópusi monszun vidékeken egész évben tart

- évi több betakarítás lehetséges

- meleg-mérsékelt övben lehetséges rövid tenyészidejű növény másodvetése

- 60. szélességen túl már csak 90 nap vagy annál kevesebb

(nemesített növényekre van ott szükség)

Két korlátozott erőforrás: a termőtalaj és a víz

- a termelés fokozásának lehetőségei:

- intenzívebb gazdálkodás (talajpusztuláshoz vezethet)

- újabb területek bevonása

- Száhel-övezet

- szárazabb legelőkre is terjeszkedett

- artézi kutakkal oldották meg → a kutak elapadtak → sivatagosodás következett be

- talajpusztulás és elsivatagosodás:

- a Földön évente 3 Magyarországnyi területet érint

- 1 cm talajréteg kialakulásához 100 év szükséges

- víz nélkül a legjobb talaj is meddő marad

- a Föld vízkészlete: 1400 millió km³

- 94%-a sós víz (tengerek és óceánok, sós tavak)

- 4%a- elérhetetlen mélységi víz

- 1,5%-a jég (Arktisz és Antarktisz)

- 0,5%-a elérhető az emberiség számára

- a nagy népességű és gyorsan szaporodó társadalmak vízhiányosak

Hányféle növényre van szükség?

- jelenkor embere 95%-ban 30 féle növényt fogyaszt

- ebből 7 adja a fogyasztás 75%-át

A fejlett ipari országok mezőgazdasága

- intenzív (belterjes) mezőgazdaság

- nagy eszközráfordítás (gépek, műtrágya)

- kevés élőmunka

- kis távú szállítás (a jövedelmezőség miatt fontos)

- a két fő ágazat összefonódása jellemzi általában

- vegyes mezőgazdaság

- Nyugat- és Észak-Európában

- hosszú fejlődés eredményeként alakult ki

- olcsó amerikai búza importja



- állattenyésztés kell fejleszteni

- takarmánytermesztésre kell áttérni a szántóföldeken

- délen növénytermesztés

- északon állattenyésztés lett hangsúlyosabb

- pl: Dánia

- intenzív növénytermesztéses mezőgazdaság

- Dél- és Közép-Európában

- Kaliforniában (szőlőtermesztés)

- Izrael (öntözött gyümölcsültetvényei)

- USA városellátó zónái

- Japán törpebirtokai

- intenzív állattenyésztéses mezőgazdaság

- USA északkeleti részén (Nagy-tavak tejövezete)

- extenzív (külterjes) mezőgazdaság

- nem európai területeken alakult ki

- Észak-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland

- nem volt soha földhiány

- kis népsűrűség (állandó munkaerő hiány  gépesítés, fejlett agrotechnika)

- nem aprózódott el a földterület

- növénytermesztés

- USA és Kanada

- állattenyészés

- a száraz területeken

- főleg szarvasmarha-tenyésztés (USA és Kanada)

Dél- és Kelet Európa mezőgazdasága

- lassabban fejlődő térségek ezek (történelmi múlt és az éghajlat akadályozta a fejlődést)

- mediterrán gazdálkodás (feudális nagybirtokrendszer maradványai is)

- a Földközi-tenger medencéjének északi növénytermesztő zónája

- korlátozott a gabonatermesztést és az állattenyésztést

- exportra: citrusfélék, szőlő, olajbogyó

- Kelet-Európában vegyes gazdálkodás

- délen: növénytermesztés

- északon: állattenyésztés a hangsúlyosabb

- az élőmunka aránya magas

- önellátási problémák is jelentkeznek időnként

A fejlődő országok mezőgazdasága

A duális szerkezetű mezőgazdaság → egymás mellett:

- tőkés, modern, világpiacra termelő szektor

- tradicionális, hagyományos, önfenntartásra termelő szektor

- modern szektor ültetvényei a legjobb földeket elvonták



- társadalmi változások következtek be

- csökken a tradicionális szektor minősége  elvándorol a munkaerő  tovább csökken a színvonal

A talajváltó gazdálkodás

- Amerika, Ázsia és Afrika trópusi területein

- a környezethez való alkalmazkodás legjobb példája

- 2-3 évente ugaroltatnak (parlagon hagyják)

- tápanyagok pótlódnak ekkor

- a talaj nem lúgozódik ki (termőképességét megőrzi)

- gyökér- és gumós növények (manióka, batáta, jamszgyökerek)

- szénhidráttartalmuk magas

- fehérjetartalmuk alacsony

- Latin-Amerikában elszigetelt indián közösségekben folyik ilyen tevékenység (kukorica, bab, tök)

Árasztásos rizstermesztés

- nagy vízigényű

- trópusi monszun területeken

- folyók alsó szakaszán, folyók deltájában

- intenzív földhasználat

- nagy munkaerő-ráfordítás

- kedvező termést ad hektáronként, ha

- munkafolyamatokat betartják

- környezeti feltételekhez teljesen igazodnak

- az ázsiai nagy népességkoncentrációk alapját teremtette meg

A nomád pásztorkodás

- a vándorlási útvonalak az évszakok időjárásaihoz igazodnak

- feltétele: sok szabad legelő

- kis népességet tud eltartani

- napjainkban hanyatlik

- a mesterséges határok gátolják a szabad mozgást

- a pásztorok egy része letelepedett

- rossz legelőkre és szántókra szorultak vissza

Az ültetvényes gazdálkodás

- a gyarmatosítás eredményeként alakult ki

- a modern szektort képviseli

- élvezeti cikkek és ipari nyersanyagok

- trópusi területeken:

- kakaó, kávé, banán, kókuszdió

- szubtrópusi területeken:

- cukornád, gyapot, tea, földimogyoró, dohány

„klasszikus” ültetvények

- Amerikában a19. sz. közepéig

- gyéren lakott nagy területeken voltak

- egy-két dologra szakosodtak

- szakképzetlen, de fegyelmezett munkaerőre volt szükségük (Afrikából hurcolták be a rabszolgákat)

- a termények nagy részét feldolgozták és exportálták Európába

Az energiatermelés és forrásai

Robbanás az energiatermelésben

- az utóbbi két évszázadban felgyorsult az energiatermelés

1. iparosítás

- az ipari forradalom egy évszázada alatt (1785-1860) megkétszereződött

- Nyugat-Európa, Észak-Amerika

- az azt követő 100 év alatt megnegyvenszereződött

2. ez idő alatt megháromszorozódott a világnépesség

3. városokba özönlöttek az emberek

- energiaigényesebb a városi környezet: közvilágítás, középületek

- napjainkban évente 3%-kal nő (volt közel 5%-os is: 1945-1973)

Az energiafelhasználás szerkezete

- az utóbbi fél évszázadban átalakult az energiafelhasználás szerkezete

- 1966-ig: szén 2/3

szénhidrogének 1/3 (kőolaj és földgáz)

a többi jelentéktelen volt

- 1966 után: szénhidrogén-lelőhelyek feltárása

- Közel-Kelet (Kuvait), Észak-Afrika (Egyiptom), volt Szovjetunió (Szibéria), Északi-tenger (Nagy-Britannia és Norvégia)

- olcsó munkaerő + sok készlet (uralták a szénhidrogének az energiapiacot)

- szénfelhasználás aránya visszaesett (a kőolaj-felhasználás aránya évente 5%-kal nőtt)

- érdekvédelmi szervezetük (OPEC) a 70-es években kétszer emelete drasztikusan az olaj árát

(1973 és 1979)

- 10-szeresére nőtt ebben az időszakban az olaj ára



- a fejlett országok energiatakarékos gazdaság kialakítására törekedtek



- csökkent a kőolaj-felhasználás

- kitermelése stagnál, széntermelés nő

- a legnagyobb szénfogyasztók a kőolajhiányos országok

- olcsó olaj tudatában iparosítottak

- gazdasági fejlődésük megtorpant egy időre

- fokozták a földgáz, az atomenergia és a vízenergia felhasználását

- a földgáz drága

- az atomenergia lakossági tiltakozást vált ki sok helyen

- maradt:

- vízenergia

- alternatív energiaforrások

- szél

- bio

- szoláris

- hullámzás (Anglia)

- árapály (árapály-erőmű: St. Malói-öböl)

- geotermikus energia (Izland, Japán)

- arab olajországokban 100%-ban kőolajból származik az energia (Olaszország is 49%)

- földgázfelhasználás:

- feketekőszén: (megtermeli vagy olcsón importálja)

- feketekőszén és barnaszén:

- atomenergia-felhasználás (világátlag 18%)

- Magyarország (40%) - Paks

- vízenergia

- Norvégia (93%)

- fejlődő országok

- Afrikában: → Ghana (99%) (Volta)

Felhasználási anomáliák

- az összenergia-felhasználás 2/3-a a fejlett világra esik

- 6 országra esik az energiafogyasztás fele

- USA: 25%

- kétszer annyi, mint Kína (2.)

- ötször annyit, mint Oroszország (3.)

- Japán, India, Németország: 5-5%

Az ipari termelés

Az ipar fogalma és az iparosítás terjedése

- iparűző tevékenység nagyon régi: több ezer éves (háziipar, kézműipar)

- a modern ipar kb. 200 éves

- kialakulásának kezdete: 18. század vége (gőzgép felfedezése)

- 6 nagy ágazat:

1. bányászat (nyersanyagok és energiahordozók kitermelése)

2. energiaipar (elektromos energia előállítása)

3. feldolgozóipar

- alapanyagipar (elsődleges feldolgozás: kohászat, cellulóz- és építőanyag-ip)

- gépipar (beruházási cikkek és termelőeszközök készítése)

- fogyasztási cikkeket előállító ipar (textil-, ruházati- és élelmiszeripar)

- ipari szolgáltatások (gázipar)

- az országok különböző időpontban kapcsolódtak be ebbe a folyamatba

- elsők: Nyugat-Európa és Észak-Amerika

gyáripar mellett fontos, vagy kizárólagos szerepet tölt be:

- háziipar

- kézműipar

- a gyáripar fejlettsége meghatározza az adott ország egészének fejlettségét

- hat a szolgáltatásokra és a mezőgazdaságra is

Szerkezetváltás és területi átrendeződés

- termékskála nőtt

- új szükségletek jelentkeznek

- technológia fejlődik (ez teszi lehetővé a változásokat)

 új ágazatok jöttek létre, a régiek is átalakulnak

- emberi és állati energia  gőzgép (álló gőzgép) - helyhez kötött energia (álló gőzgép)  mozgási energia (gőzmozdony, traktor)

- 20. sz.

- robbanómotor (gépkocsi és repülő), elektromos energia, mikroelektronika, robottechnika, informatika, biotechnika

- bővült a modern gyáriparral rendelkező területek köre az utóbbi 50 évben

(a II. vh. idején kényszerült sok ország fejleszteni saját gyáriparát, pl. Ausztrália)

- hagyományos területei:

- Nyugat-Európa, Észak-Amerika

- új területek:

- Japán, Kína, India, Brazília

- a világipar elhelyezkedése alapvetően nem változott

- „ipari tengely”: északi mérsékelt övezet (a Mississippitől a Japán-szigetekig)

- ez kiegészült a II. vh. után:

- iparosodó kelet- és délkelet-ázsiai országokkal (pld. Dél-Korea)

- Kína keleti és északi peremével

- Észak-Amerika nyugati partvidékével

- innen kerül ki:

- az energiatermelés 85%-a

- az ipari termelés 90%-a

- fejlődő térség

- bővül az ipari termelése

- olajállamok

- Japán körüli államok

Az ipari telepítőtényezők

- társadalom legfőbb célja: szükségleteit a legkisebb ráfordítással elégítse ki

- figyelembe veszi a telepítő tényezőket, amelyek jelentősége változó

- telephely-kiválasztás

- természeti tényezők:

- nyersanyagok, energiaforrások, vízkészlet, felszín tagoltsága, éghajlati adottságok

- társadalmi tényezők:

- munkaerő és fogyasztópiac

- szállítási feltételek

- infrastruktúra

- föld ára, tőke

- stratégiai szempontok

A világ nagy ipari régióinak létrejötte

- a legnagyobbak az északi félteke mérsékelt övezetében fordulnak elő

- nyersanyag- és energiabázisra települtek

- Európai Unió észak-dél irányú ipari folyosója:

- Angol-sziget

- Skócia (feketekőszénre települt, ma a szénhidrogének mentik meg)

- Közép-Anglia, Északnyugat- és Északkelet-Anglia (erősen hanyatlók)

- Dél- és Délkelet-Anglia (fellendülőben)

- holland iparvidék (Randstadt - Patkóváros)

- Rajna-Ruhr iparvidék (5 mll-ós policentrikus agglomeráció)

- Felső Rajna két oldalán lévő iparvidékek (német-francia-svájci)

- észak-olasz iparvidék (Milánó-Torino-Genova ipari háromszög)

- kelet felé elszigetelt iparvidékek:

- Urál (Oroszország)

A történelmi iparvidékek hanyatlása

- zsúfoltság, területhiány, környezetromlás és vízhiány kezdett sok helyen jelentkezni

- fejlődésük lelassult → elvándorlás jelentkezett

1. kimerülő helyi természeti források

- következményei:

- bezárnak az üzemek

- messzebbről kell hozni (akár importálni)

2. csökkent a vaskohászati termékek iránti kereslet

- okai:

- takarékosabb gazdaságok vannak

- helyettesítik időnként ezeket az árúkat más anyagokkal

3. a szén súlya átmenetileg meggyengült

- erősödött:

- szénhidrogének

- atomenergia

4. egyre több ország iparosít, hogy ne más országtól függjenek

A tudományos és műszaki fejlődés a 21. század küszöbén

- műszaki haladás a növekedés központi eleme: több termék előállítása

- tőkenövelés nélkül

- munkaerő-növelés nélkül

- kutatás-fejlesztés: alkotó tevékenységek, amelyek célja, hogy az emberiség egyre több tudományos és technikai ismerettel rendelkezzen

- új tudományos ismeretek gazdasági alkalmazhatóságának kidolgozása

- termékek és termelési eljárások továbbfejlesztése

- „újító országok” (legfejlettebb országok)

- „követő országok” (közepes jövedelmű országok)

- „technológiai sivatagok” (alacsony jövedelmű országok)

- technológiatranszfer szükséges

- mozognak:

- fejlesztések és találmányok

- eljárások, módszerek (technológiák)

- vásárlások, cserék, beruházások során

- kiadványok, konferenciák elősegítik

- ipari kémkedés

- „brain-drain” – „az agyak elszívása”

A feldolgozóipar átalakulása a tudományos-műszaki fejlődés függvényében

- napjainkban: az ágazatok közötti határok elmosódnak

ipari komplexumok kialakulása

- integrált ipari termelés

Napjaink legfontosabb ágazata, az elektronika

A 21. század „jelszava”, a mikroelektronika

- az elektronikán belüli ágazat

- miniatürizált integrált áramkörök átalakították az elektronikát

- 1950-es évek elején vákuumos elektroncsövek alkalmazása

- számítógépekben is ez volt

- nagyok

- energiaigényesek (egy USA kisváros leállt, ha beindították)

- 1960-as évek elején tranzisztorok alkalmazása

- szilíciumtartalmú félvezetőeszköz

- 1960-as évek végén, 70-es évek elején az USA hadiipara kezdte a miniatürizálást

- integrált áramkörök

- a tranzisztorok és a vezetékek nagymértékű lekicsinyítése

- kis szilíciumlap: chip

- méretek csökkentek

- költségek csökkentek (tömeggyártás révén)

- 1980-as években mikroprocesszor megjelenése

- egyetlen szilíciumchipen található speciális integrált áramkör, amely a számítógép központi feldolgozó egységének tekinthető (memória és vezérlő is)

- az egymást követő generációk abban különböznek egymástól, hogy az alkotóelemek száma nő

Az elektronikai iparág legfontosabb jellemzői és térbeli eloszlása

- a csúcstechnológiát képviselik

- kutatás-fejlesztés itt az átlagosnál nagyobb

- újítás

- tömeggyártás megoldása

- áraik magasak

- a vállalatok profitjai is magasabbak az átlagosnál

- más iparágakra is jó hatással van

- főleg a fejlett ipari országokra koncentrálódik

- a térbeli eloszlás megváltozása az 1980-as évektől napjainkig:

- az USA részaránya csökken

- az EU aránya változatlan

- Japán és az ázsiai térség aránya nőtt (megkétszerezték termelésüket)

A mikroelektronika hatása az ipari termelési folyamatok megváltozására

hatása 3 fő területre összpontosul:

1. Az elektronikus vezérlésű termelési rendszerek

- főleg a gépgyártásban

- számítógépes tervezés

- számítógépes gyártás

- ún. flexibilis termelési rendszerek

- számítógép-vezérlésű szerszámgépek

- ezeket mozgató-hordozó robotok

- az egészet felügyelő számítógépek

- flexibilis, mert „hajlékony” termelési rendszer

- többféle terméket lehet egy időben és egy helyen gyártani

- az új termék előállításának bevezetése gyors

- a termelési hiba gyorsan javítható

2. Az ipari robotok széles körű alkalmazása

- sokféle robot van

- robotok fejlesztésével foglalkozó iparág adatai titkosak

- Japánban van a legtöbb ipari robot (kb. 270-300 ezer darab)

- USA áll a második helyen (kb. 70 ezer darab)

- ún. első generációs robotok

- mechanikus karok és kezek

- mikroprocesszorok vagy számítógépek utasítják

- az utógyárakban ez a legelterjedtebb jelenleg

- ún. második generációs robotok

- érzékelő eszközzel rendelkeznek

- van visszacsatolás a vezérlő berendezéshez

- az eredeti utasítás módosítható

- ún. intelligens robotok

- döntéshozó képességgel rendelkeznek

- a robotok alkalmazásának előnyei:

- biztonságosak

- gyorsak (monoton dolgokat jól bírják)

- precízek (ha jó a technológia)

- a robotok alkalmazásának korlátjai:

- kis sorozatok gyártásánál nem kifizetődő

- foglalkoztatási problémákat szül (munkaerő-felesleget termet egyes munkakörökben)

3. Az ipari termékek szállításával, raktározásával és értékesítésével kapcsolatos elektronikus rendszerek

- pontos nyilvántartási rendszerek létrehozásával nem kell nagy készleteket raktározni

- vonalkód

A szolgáltatási szféra és az infrastruktúra

A szolgáltatás mint önálló tercier szektor

- napjaink vezető ágazata

- a világ összes GDP-jének 61%-át állítja elő

- a foglalkoztatottak 1/3-a ebben a szektorban helyezkedik el (fejlett országokban ez az arány 2/3!)

- jellemzői:

- a gazdasági fejlettségtől függ a jellege és a szerepe egy ország életében

- a többi ágazattal szoros kapcsolatban áll

- csak a fejlett gazdaságú országokban külön szektor

A szolgáltatás fogalma és legfontosabb típusai

- sokféle tevékenységből áll

- egy-egy szolgáltatási ágazat is sokrétű tevékenységekből tevődik össze (pld. idegenforgalom)

- a szolgáltatás az anyagi javak termelésétől megkülönböztetett minden olyan tevékenység, amely valakinek vagy valaminek a körülményeiben változást eredményez

- szolgáltatási tevékenységet személy vagy gazdasági szervezet végzi előzetes megállapodás alapján, fizetség ellenében

- a szolgáltatási tevékenységek 3 fő csoportja:

1. termelő és termelési szolgáltatások (alapszolgáltatások)

- az ipar és a mezőgazdaság hatékony működését segíti elő

- működési alapfeltételek biztosítása

- energiaszolgáltatás, gázszolgáltatás, vízszolgáltatás, távközlés, kommunikáció, szállítás

- pénzügyi szolgáltatások

- könyvelés, adótanácsadás, banki ügyletek

- értékesítést biztosító szolgáltatások

- kis- és nagykereskedelmi hálózatok kiépítés

2. közületi és társadalmi szolgáltatások

- feladatai:

- az állampolgárok korszerű és minden igényt kielégítő életmódjának biztosítása

- oktatás, kultúra, egészségügy

- az állami és önkormányzati irányítás megszervezése

- állami és önkormányzati adminisztráció; bíróság, hadsereg, rendőrség

3. személyes szolgáltatások

- háztartások tevékenységéhez kapcsolódó tevékenységek

- fodrász, taxi, optikus

Az infrastruktúra szerepe a szolgáltatási tevékenységekben

- szolgáltatás és infrastruktúra elválaszthatatlan fogalmak

- tevékenység - ehhez szükséges eszközök

- infrastruktúra:

- a gazdaság azon létesítményei, amelyek az eladók és a vevők között a javak és szolgáltatások áramlását biztosítják

- szociális infrastruktúra:

- berendezések és létesítmények, amelyek az oktatás és az egészségügy működését teszik lehetővé

- gazdasági infrastruktúra:

- hosszú élettartamú berendezések, amelyek a termelő és a háztartási tevékenységeket teszik lehetővé

- részei:

- közhasznú infrastruktúra (áram-, gáz-, vízvezetékek, szennyvízcsatorna, szemétlerakók, telefon és telekommunikációs hálózatok)

- közhasznú utak, vasúti pályák

- egyéb közlekedési szektorok (városi tömegközlekedés eszközei, kikötők, hajózható víziutak, repülőterek)

A gazdasági infrastruktúra összetétele a gazdasági fejlődés függvényében

- infrastrukturális beruházások

- költségigényesek

- lassan térülnek meg

- a teljes gazdaságot segítik

- életfeltételeken is javítanak (személyekén, közösségekén)

- hiányában nem fejlődik a gazdaság

- mert akkor nem vonzza a terület a befektetőket

- kiépítetlenül nagyobbak a beruházások összköltségei

- területfejlesztés egyik módja, ha a fejlett infrastruktúrával vonóvá teszik a területet

- túlzott hiányban települések elnéptelenedhetnek

- a különböző gazdasági fejlettségű országok különböző fejlettségű infrastruktúrával rendelkeznek

Az információs gazdaság

- a fejlett ipari országokban az információgazdaság a legdinamikusabban fejlődő ágazat

- csökken az informatikai termékek ára

- okai:

- technológiai fejlődés

- tömeggyártás megoldása

- mégis nőnek :

- a termelési mutatók

- profit

- informatikai óriásvállalatok

- sok mutatóban megelőzik a olajipari és autóipari vállalatokat

(alaptőke, piaci forgalom, foglalkoztatottak száma)

- a foglalkoztatottak köre fejlődik

- számítógépes ismeretek

- angol nyelvtudás

- egyre több „távmunkás” van

- jó hatással leginkább a fejlett ipari országokra van

- tovább nő a gazdasági és a szociális szakadék a fejlett és a fejlődő világ között

Az információs gazdaság hatása a gazdaság térbeli elhelyezkedésére

- a lakóhely és a munkahely távolsága a nagyvárostól már nem annyira fontos, mint korábban

- a gazdasági élet térbeli szétterjedése mellett: térbeli koncentráció is megfigyelhető

- a nagyvárosok szerepe az ott zajló információfeldolgozás és -továbbítás miatt megnőtt

(a világgazdaság szerveződése a világvárosok szintjén fontosabb, mint a nemzetgazdaságok szintjén)

A közlekedés és az idegenforgalom

A szárazföldi közlekedés technológiai átalakulása

- vasúti közlekedés

- a legnagyobb forgalmat ez bonyolítja le

- gazdasági előnye a nagytömegű nagytávolságú szállításnál

- darabárunál problémák lépnek fel

- költséget emeli:

- a pályaudvarra való szállítás

- a pályaudvarról való elszállítás

- a pályaudvaron történő be- és kirakodás

(- közúti szállítás

- „háztól házig” szállítás megoldható ezzel

- drágább

- gyorsabb (teherszállításban is)

- kényelmesebb (személyszállításban)

- többet szennyez (levegőt)

- nagyobb zajt okoz

- zsúfoltságot okoz (dugókat)

- parkolási nehézségek vannak

- megoldás: - jó úthálózat

- nem szennyező járművek)

- napjainkban „reneszánszát” éli

- nagy sebességű vasúti hálózatok (személyszállítást segítik)

- „kombinált fuvarozás”

- darabáruk konténeres szállítása

- kamionok vasúti fuvarozása

- „gördülő országutak” – speciális vasúti teherkocsik

A vízi közlekedés - múlt és jövő?

- belvízi hajózás

- folyókon, csatornákon, tavakon

- olcsó

- biztonságos

- környezetkímélő

- tömegáru, nem romlandó, nem sürgős áruknál előnyös

- Rajna

- É-Svájc, K-Franciaország, D- és Ny-Németország, Belgium, Hollandia összekötője

- Duna

- az Alpok térségétől a Fekete-tengerig

- Németország, Ausztria stb…

- tengeri hajózás

- a vízi közlekedés legnagyobb forgalmat lebonyolító ágazata

- nyereséges, ha:

- nagy tömegű áruk, nagy távolságra

(nem romlandó és nem sürgős áruk esetében…)

- legfontosabb hajóutak/kereskedelmi útvonalak:

- Európa-Észak-Amerika (történelmileg kialakult legfontosabb útvonala)

- Szuezi-csatorna (Nyugat-Európa – Közel-Kelet és Kelet-Ázsia)

- Panama-csatorna (a Közép-amerikai-földhídon át vezet)

- Csendes-óceán térsége Japán révén (8 nagy kikötő az első 10-ből itt van!)

- a tengeri kikötők:

- nagy tőkeigényű (az infrastruktúra miatt)

- jó belföldi közlekedési összeköttetés

A légi közlekedés – a kis bolygóvá „zsugorodó” Föld

- napjainkban a leggyorsabban fejlődő ágazat

- tengerentúli közlekedésben

- nemzetközi közlekedésben

- belső személyszállításban is lehet fontos

- nagy területű országok esetében

- USA, Kína, Oroszország

- előnyei:

- gyors, rendszeres, menetrendi pontosság

- teherszállítás:

- kis tömegű, nagy értékű árucikkeknél

Az idegenforgalom általános jellemzői

- fiatal ágazat

- a belföldi turizmus a régebbi (a modern tömegközlekedéssel együtt jött létre)

- a leggyorsabban fejlődő ágazatok közé tartozik

- a nemzetközi idegenforgalom

- a kiutazók eloszlása egyeletlen (luxustevékenység világviszonylatban még)

- leginkább:

- németek, britek

Az idegenforgalom kiemelkedő vonzó tényezői

- természeti tényezők

- történelmi sajátosságok

- kulturális sajátosságok

- természeti tényezők

- nyugat-európai és észak-amerikai turisták

- hűvösebb éghajlatról érkeznek

- kellemesebb éghajlatra

- napsütéses klímára

- meleg vizű tengerek partjaira

- hegyvidékek

- táj, nyugalom, jó levegő

- Alpok, Kárpátok

- minden évszakban

- gyógyfürdők

- nemzeti parkok