Fizikai tulajdonság:

• sötétszürke, magas olvadáspontú nehézfém

• a nyersvas 3-4 tömeg% szenet tartalmaz

• csak izzó állapotban megmunkálható

• ferromágneses: mágnesezhető, és mágnesessége tartósan megmarad

Kémiai tulajdonság:

• változó vegyértékű (mint a mellékcsoportok elemei általában)

• heves, exoterm reakcióban egyesül a nemfémes elemekkel, és általában három vegyértékű

  • 4 Fe + 3 O₂ = 2 Fe₂O₃

  • 2 Fe + 3 Cl₂ = 2 FeCl₃

  • Fe + S = FeS (fekete)

• az Fe3+ vegyületek általában sárgás- vagy vörösbarnák

• Fe + 2 HCl = FeCl₂ + H₂ - halványzöld

• a tömény oxosavak (pl. tömény salétromsav) passziválják

• nedves levegőn oxidálódik → FeO(OH) – rozsda

  • nikkel- vagy krómbevonattal előzik meg

• termitreakció: olyan exoterm kémiai reakció, amelyben valamely erősen redukáló fémmel redukálunk egy másik oxidot

  • Fe₂O₃ + 2 Al = 2 Fe + Al₂O₃

Előfordulásuk:

• csak vegyületeiben

Felhasználás:

• szerkezeti anyag: gépek, szerszámok, járművek gyártása

• a vasionoknak fontos a biológiai szerepük (pl. hemoglobin)

Előállítás:

• laboratóriumban: vas-oxalátot hevítünk → finom eloszlású por: piroforos vas → a levegővel érintkezve azonnal elég

• iparban:vasércből szénnel való redukcióval

  • vasérc dúsítása (a vasat nem tartalmazó, un. meddőkőzet eltávolítása)

    • a meddőkőzet hazánkban ált. szilícium-vegyületeket tartalmaz → salakképzőnek mészkövet alkalmaznak

      • CaCO₃ + SiO₂ = CaSiO₃ (kalcium-szilikát) + CO₂

  • pörkölés (vas-vegyületek oxiddá alakítása)

  • koksszal a nagykohóba adagolják → alulról forró levegőt vezetnek be

  • a nyersvas a kohó alján gyűlik össze → fölötte a salak (a meddőkőzet + salakképző anyagok redukciója) védi meg a visszaoxidálódástól

• a 3-4%-os széntartalom miatt a nyersvas rideg, törékeny → az acélgyártás lényege a széntartalom csökkentése (1,7% alá), s így a vas rugalmassá tétele

  • a szén oxigénnel történő kiégetése

  • további hőkezelések (edzés, megeresztés, stb.)

  • ötvözés