Magánhangzók csoportosítása:

• zöngésség szerint:

  • mind zöngés

• időtartam szerint:

  • hosszú: á, é, í, ó, ő, ű, ú (→ egy vagy két vonással jelöljük)

  • rövid: a, e, i, o, ö, ü, u (→ semmivel, egy vagy két ponttal jelöljük)

• ajakműködés szerint:

  • ajakkerekítéses: a, o, ó, u, ú, ö, ő, ü, ű

  • ajakréses: á, i, í, e, é

• a nyelv vízszintes mozgása szerint:

  • hátul képzett (mély): a, á, u, ú, o, ó (autó)

  • elöl képzett (magas): e, é, i, í, ö, ő, ü, ű (nekiröpül)

• a nyelv függőleges mozgása szerint:

  • felső állású: u, ú, i, í, ü, ű (nyuszifül)

  • középső állású: ö, ő, o, ó, é (középkor), ë

  • alsó állású: a, á, e (alámegy)

Mássalhangzók csoportosítása:

• alak szerint írásban:

  • egyjegyű (d)

  • kétjegyű (dz)

  • háromjegyű (dzs)

• időtartam szerint:

  • rövid (ny)

  • hosszú (két vagy háromjegyűeknél írásban az első betű duplázásával jelöljük pl. nny)

• zöngésség szerint:

  • zöngés (g)

  • zöngétlen (k)

• a képzés módja szerint:

  • zárhangok: k, t, d

  • zár-réshangok: c, dz

  • réshangok: sz, s

  • orrhangok: m, n

  • pergő hang: r

• a képzés helye szerint:

  • ajakhang: p, b

  • foghang: d, n, t

  • íny/szájpadláshang: ny, ty

  • gégehang: h

Mássalhangzótörvények:

1. hasonulás

   1. - zöngésség szerinti: vasgyártás

      - a képzés helye szerinti: azonban

      - írásban jelölt: azzal

      - írásban jelöletlen: halljuk

   a) részleges

   b) teljes

2. összeolvadás – két msh helyett egy harmadikat ejtünk (oltsuk, tetszik)

3. rövidülés – az egyik mássalhangzót röviden ejtjük (otthon)

4. mássalhangzó kiesés – három msh közül az egyiket nem ejtjük (mindnyájan)

5. nyúlás – a rövid msh-t hosszan ejtjük (lesz, kisebb, egy)

Magánhangzótörvény (illeszkedés törvénye):

• magas hangrendű szó → magas hangrendű toldalék

• mély hangrendű szó → mély hangrendű toldalék

• vegyes hangrendű szó → ált. az utolsó szótag dönti el