Az első nemzedék:

• az európai romantika Angliában indul a XVIII. század legvégén – Wordsworth és Coleridge kiadják a közös verseskötetüket, a Lírai balladákat

• megjelenik a műnemkeveredés – az epika és a líra ötvözésének – szándéka

• Wordsworth:

  • egyszerű érzelmeket közvetít

  • a természet szépségébe menekül

  • pl. Táncoló tűzliliomok

• Coleridge:

  • képzeld világokat teremt

  • pl. Kubla kán

    • sejtelmes, balladisztikus, vízió szerű

    • töredék – szándékosan félbehagyott, de a költő állítása szerint egy vendég által megzavart mű

A második nemzedék:

• 1810-körültől számítjuk

• nagy romantikus triász: Byron, Shelley, Keats

• Byron:

  • élete:

    • nemesi családból származott

    • elvált a feleségétől, beleszeretett a féltestvérébe

    • otthagyta Angliát, rengeteget utazott

    • részt akart venni a görög szabadságharcban → küzdelem közben akart meghalni, végül betegségben halt meg

  • művei:

    • Childe Harold zarándokútja (verses lírai útirajz)

    • Don Juan (epikus)

    • Káin (dráma)

• jellemző a spleen életérzés: pesszimista, lemondó mélabú, bágyadt közöny

• a hősök emberfelettiek, szinte titánok → így még hatalmasabb a bukásuk

• ő teremti meg a romantikus regény műfaját

• Shelley:

  • élete:

    • előkelő családból származott, de apja kitagadta

    • szembefordult a fennálló társadalmi renddel → szabadságra, egyenlőségre vágyott

    • Byron barátja volt, ő is rengeteget utazott

    • egy csónakbalesetben veszett a tengerbe

  • művei:

    • A megszabadított Prométheusz (drámai költemény)

    • Óda a nyugati szélhez (ötrészes versfüzér)

• Keats:

  • élete:

    • kispolgári családból való

    • a görög szépségideálhoz vonzódott

    • tüdőbetegségben halt meg Rómában

  • művei:

    • Óda egy görög vázához (óda)

      • a múlandó emberi világ ↔ a művészet örökkévalósága