Életrajz:

• Kiskőrösön született a XIX. század elején

• Kiskunfélegyházán tanult meg magyarul → ő ezt tekinti születése helyének

• három évig Kecskeméten tanult, rengeteg iskolába járt

• színésznek áll, vándorol

• Vahot Imre maga mellé veszi segédszerkesztőnek a Pesti Divatlaphoz

• elveszi Szendrey Júliát, egy gyerekük születik

• elolvassa Arany Toldiját, levelet ír neki, szoros barátság fűződik köztük, episztolákat írnak egymásnak

• a március 15-i események egyik vezéralakja, forradalmár (Nemzeti dal)

• királyellenes verseket ír, népgyűléseket szervez, mindene a harc („Szabadság, szerelem! / E kettő kell nekem. / Szerelmemért föláldozom / az életet, / Szabadságért föláldozom / Szerelmemet.”)

• 1849 elején jelentkezik Bem tábornok csapatába

• 1849 tavaszán hal meg ismeretlen helyen Segesvár mellett

Művei:

• 19 éves korában jelenik meg az első kötete Vörösmarty segítségével

• verses nagyepikái: A helység kalapácsa – komikus eposz, János vitéz, Az apostol

• szerelmi költészete: Cipruslombok Etelke sírjáról (Csapó Etelke), A szerelem gyöngyei (Mednyánszky Berta)

• forradalmi költészete: pl. Nemzeti dal

• drámája: Tigris és hiéna

• regénye: A hóhér kötele

• költészetének jellemzői:

  • új irodalmi ízlést honosít meg

  • a népköltészettől nyer tárgyi és formai ihletet

  • legfőbb esztétikai elve az egyszerűség

Tájköltészete:

• új tájeszmény: a romantika vadregényes, zord hegyvidékeivel szemben nála megjelenik az alföld képe

• korláttalansága miatt az alföld számára a szabadságot jelképezi

• Az alföld

  • sajátos technika: a látókör tágítása majd szűkítése

  • az alföld végtelenségének illúziója

  • személyes vallomás

• A puszta télen

  • leíró költemény

  • negatív tájfestés (→ Berzsenyi: A közelítő tél)

  • elégikus hangnem

• Kiskunság

  • Pesten írja, egyfajta politikai beszéd a vidék és város számára