Életrajz:

• a XIX. század közepén született Nógrád-megyében → szülőföldje fontos szerepet játszott későbbi műveiben, megtartotta a táj hangulatát, jellegzetességeit

• dolgozott a Pesti Hírlap szerkesztőségében → Országgyűlési karcolatok (szatírák)

• szakít a Jókai-féle romantikus iránnyal, lassan közeledik a realizmus felé

  • jellemábrázolásaiban megmarad kicsit romantikusnak

  • nem megy bele lélektani jellemzésekbe, nem érdeklik a „miért”-ek, az összefüggések

• előadásában uralkodók az élőszóbeli formák → kitérőkkel, betétekkel, anekdotákkal bővíti írásait – nagy mesemondó

• írásaiban a nosztalgikus-elégikus és az ironikus-humoros hangnem keveredik

Művei:

• két novelláskötete hozza meg neki az elismerést: Tót atyafiak, A jó palócok

• regények: Szent Péter esernyője, A fekete város (történelmi regény)

• műveinek szereplői általában a dzsentri réteghez tartoznak

• szerinte kétféle dzsentri-típus van:

  • aki nincs a társadalom terhére, szegényen él, képtelen alkalmazkodni a polgárosodáshoz

    • pl. A gavallérok, Beszterce ostroma, Új Zrínyiász

  • erkölcsileg züllött szélhámosok, akik másokon élősködnek, és semmi hasznosan nem csinálnak

    • pl. A Noszty fiú esete Tóth Marival, Különös házasság

Novellái – Tót atyafiak és A jó palócok:

• fordulatot jelentenek az akkori világban

• Tót atyafiak:

  • négy hosszabb novellát tartalmaz

  • hősei a civilizációtól távol, hatalmas hegyek között élő emberek, akik jobban kötődnek a természethez, mint az emberekhez

    • pl. Olej Tamás, a brezinai bacsa (Az a fekete folt)

• A jó palócok:

  • 15 kis elbeszélést tartalmaz

  • hősei közlékenyebbek, beszédesebbek, közösségekben élnek – Nógrád-megye falvaiban

• a kötetek legtöbb novelláját összekapcsolja, hogy a szereplők egymás ismerősei, többször bukkannak fel a történetekben

• még vannak romantikus motívumok: pl. túlzás, váratlannak tűnő jellemfordulatok

• az egyszerű falusiak először Mikszáthnál lesznek főhőssé

• felismeri, hogy az egyszerű embereknek is vannak konfliktusaik, problémáik

• előadásmódjával a népi mesemondó tudatvilágát imitálja

  • pl. babonás hiedelmek

• beleéli magát a mesélő alakjába, élőszóbeli előadás fordulatait utánozza

• a természet fontos helyet kap – olykor szinte értelmezi, kommentálja az eseményeket (pl. A bágyi csoda)

• az ember és a természet idillje töretlen

• a legtöbb írás mélyén ott rejlik egy nyugtalanító tragédia

• még nemigen foglalkozik a falu sorskérdéseivel, társadalmi problémáival

Az a fekete folt:

- Az ifjú herceg, a birtok ura el akarja csábítani Olej bacsa lányát, Anikát, de Olej Tamás ellenáll a kérésnek. A brezinai akolért cserébe viszont enged – a herceg közli, amúgy is megszöktette volna a lányt. A bűntudattól nem bír szabadulni, felgyújtja az aklot a nyájjal együtt.