|
Vörösmarty gondolati lírája |
|
Életrajz:
-
1800-ban született Fejér-megyében, elszegényedett katolikus nemesi családban
-
a piarista gimnázium költő osztályába jár
-
Perczel Sándor fiainak nevelője
-
elvégezte az egyetemen a filozófia tanfolyamot és magánúton a jogi tanulmányokat folytatott
-
a romantikus triász tagja (Vörösmarty – Bajza – Toldy), az Akadémia tagja
-
Bajza lányát veszi feleségül
-
a világosi fegyverletétel után bujdosnia kellett
-
életének utolsó öt éve lassú haldoklás volt – ekkor született A vén cigány
Művei:
-
megérinti az új, hazafias szellem
-
epikája: Zalán futása – a dicső múlt
-
drámája: Csongor és Tünde – boldogságkeresés
-
elolvassa Széchenyi Hitel című művét → új társadalmi-erkölcsi célkitűzések
-
epigrammái: pl. A Guttemberg-albumba
-
célja a nemzeti ügynek általános emberi problémaként való látása
-
művészetében a líra az uralkodó hangnem
Gondolati lírája:
-
Szózat
-
akkor írta, mikor a bécsi udvar és a magyarság különvált
-
rendületlen hűség, hazaszeretet
-
versformája: skót ballada (később Aranynál is megjelenik – A walesi bárdok)
-
ellentmondásra épül
-
hosszú-rövid sorok váltakozása megtöri a zeneiséget, feszültséget kelt
-
a jambusokat spondeusok fékezik – lassabb, ünnepélyesebb stílus
-
szónoki beszédre emlékeztető szerkezet
-
az egész nemzethez szól, de mivel E/2, bensőséges kapcsolat az olvasóval
-
a haza az emberi élet kezdete és vége, kerete
-
a nemzet ügye minden ember személyes ügye is egyben
-
megsemmisülés látomása
-
Gondolatok a könyvtárban
-
hatalmas filozófiai elmélkedés, monológ
-
ellentétekre épül
-
mindig megjelenik a remény
-
az emberiség története körforgásszerű
-
hazafiság, cselekvésvágy – a reformkor programja
-
Az emberek
|