|
Arany János balladái (vázlat) |
|
Életrajz:
-
Nagyszalontán született a XIX. század elején
-
gyerekkorában sokat betegeskedett, később sem volt teljesen egészséges
-
rengeteget olvasott, művelt volt
-
Debrecenben színész volt
-
másodjegyző lett – feleségül vette Ercsey Juliannát
-
két gyerekük született, egy lány és egy fiú
-
későn kezd el írni – a Kisfaludy társaság pályázatára megírja Az elveszett alkotmányt
-
igazi hírnévre a Toldi megírása után tesz szert, ezt is a Kisfaludy Társaság pályázatára írja
-
a forradalom idején Aradon nemzetőr, majd állami hivatást vállal
-
egy ideig bujdosásra kényszerül, majd a Kisfaludy társaság igazgatóságába kerül
-
folyóiratokat indít és szerkeszt
-
Pesten hal meg betegségben
Művei:
-
Arisztophanészt, Byron verseket, Shakespeare drámákat fordít
-
elsősorban epikus költőnek tartja magát
-
epikája: Toldi-trilógia
-
lírája: kiábrándult, kétségbeesett hangú, elégikus versek pl. A lejtőn, Letészem a lantot
Balladái:
-
ballada: a romantika korában lett népszerű, eredetileg ősi népköltészeti műfaj
-
a magyar műballadát Arany emelte világirodalmi szintre
-
Aranynál fontos szerepet kap a lélektani ballada: bűn és bűnhődés kérdése, az őrület
-
szerkesztését tekintve lehet:
-
többszólamú (párhuzamos)
-
egyszólamú
-
témáját tekintve lehet:
-
népi ballada
-
történelmi ballada
-
allegórikus jelentésűek – bár a múltban játszónak, a jelenkort szimbolizálják
-
cél a nemzeti öntudat felébresztése, a nemzeti egység erősítése
-
pl. V. László, Mátyás anyja, A walesi bárdok
-
megírásának idejét tekintve lehet:
-
Nagykőrösi balladák
-
Ágnes asszony
-
belső folyamat, lelki büntetés
-
ismétlések, a refrén ritmikailag is elkülönül
-
ciklikus ballada
-
A walesi bárdok
-
V. László
-
Szondi két apródja
-
Pesti balladák
-
bár Pesten is ír népi balladákat, a fő téma itt a város lesz pl. Hídavatás
-
Tengeri hántás – többszólamú, népi
-
Vörös Rébék – egyszólamú, népi
-
Tetemre hívás – egyszólamú, népi
|