Életrajz:

• a Nyugat első nemzedékének tagja, a XX. század első felének legjelentősebb prózaírója

• A XIX. század végén született Szatmár megyében, szegény családba

• első feleségét, Jankát többször megcsalta → a nő öngyilkos lett

• Osváth Ernő fedezi fel a tehetségét → megjelenteti a Hét krajcár című novelláját a Nyugatban

• első alkotói korszakában főleg regényeket ír, jó anyagi helyzetbe kerül

• az első világháborúban jelentkezik haditudósítónak a frontra → kiábrándul a háborúból

• feleségül veszi Simonyi Máriát, akivel az első feleségét csalta, de elválnak

• Osvát Ernő halála után a Nyugatot szerkeszti Babitscsal együtt → nem igazán egyeznek a szerkesztői elvek

• második alkotói korszakában a téma a pusztai élet lesz

• agyvérzésben hal meg

Művei:

• Légy jó mindhalálig – regény

• Tündérkert – Bethlen Gáborról szól, a múltban keres megoldást a jelen nemzeti-társadalmi gondjainak megoldására

• Úri muri – a kiemelkedni akaró, de a környezete elnyomásában elbukó ember sorsa

• Rokonok – az intézményes korrupció a téma

• Szegény emberek – háborús novella, erősen naturalista

• Barbárok kötet – a második alkotói korszaka

• ő is foglalkozik a dzsentri réteggel – ő azonban Mikszáthtal ellentétben kiemelkedő képességű embereknek ábrázolja őket, bennük látja a reményt az ország helyreállítására

  • lassú kiábrándulás az Úri muriban, végső reménytelenség a Rokonokban

Novellái:

• szakít a parasztábrázolás hagyományaival

  • Jókainál kedves, kedélyes epizódfigurák

  • Mikszáthnál még mindig jelenlévő romantikus vonások

    • kialakult az illúzió, hogy a falu csendes, nyugodt, egyszerű, boldog életet jelent

  • Móricz ezzel szemben a nyomort ábrázolja olykor igen naturalista képekkel

• Hét krajcár

  • még az első alkotói korszakában keletkezett novella

  • az idill és a tragédia ötvözése – csak a testi nyomor jelenik meg, a lélek még egészséges

• Barbárok

  • a dialógusok uralkodnak, az írói közlés háttérbe szorul → tömör, balladaszerű

  • hiányzik a korfestés → nem tudjuk, milyen korban játszódik a történet

  • nem magyarázza, nem értelmezi az eseményeket

  • amolyan híradás a pusztáról

  • a szereplők a civilizációtól távol élnek, kultúra alattiak

  • a veres juhász félelmetes kegyetlenséggel öli meg a másik juhászt és fiát

    • a gyilkosság oka nem a nyomor (mint pl. a Szegény emberekben), hanem a rablás, a vagyonszerzés

  • három rész

    • az első és az utolsó rész rövid, pár órát ölel fel, a középső több mint egy évet

  • a szíj jelképes szerepe:

    • a gyilkosság ürügye, a lelkifurdalás jele, a bűntény bizonyítéka, a leleplezés eszköze