Életrajz:

• a XIX. század végén született Szekszárdon mélyen katolikus, értelmiségi családban

• magyar-latin szakos tanár lett

• barátai Kosztolányi, Juhász Gyula

• A Holnap antológiában adták ki először verseit, ez tette híressé

• tanárrá nevezték ki Fogarasra → itt tanult meg tökéletesen görögül, megismerkedik Bergson filozófiájával

• a Nyugat állandó munkatársa, Osváth halála után szerkesztője lett

• a háború ellen tiltakozik, a Húsvét előtt című háborúellenes versének nyilvános felolvasása miatt perbe fogják

• felesége Tanner Ilona, írói álnevén Török Sophie

• a Baumgartner-díj kurátora → ő utasítja el később Ady kérelmét

• nagy hatalmú irodalmi tekintély

• gégerákot diagnosztizáltak nála → gégemetszést hajtottak végre, ezért csak Beszélőfüzeteiben tudott kommunikálni a külvilággal

Művei:

• verseskötetei: Levelek Iris koszorújából; Herceg, hátha megjön a tél!; Recitativ; Nyugtalanság völgye; Sziget és tenger; Az istenek halnak, az ember él; Versenyt az esztendőkkel!

• mesedráma: A második ének

• fordítások: Dante – Isteni színjáték; Baudelaire kötet

• regények: A gólyakalifa, Kártyavár

• tanulmányokat ír

• lírájában gyakran bibliai prófétákkal azonosul

Kései költészete:

• a betegsége diagnosztizálásával egyre inkább retteg a haláltól → versei fájdalmas-komor hangulatúak

• Ősz és tavasz között

  • uralkodó poétikai eszköze a hasonlat, példázat

  • refrén megjelenése

  • szerkezetét az évszakváltás szabja meg – a középkori haláltánc-énekekre emlékeztet

  • a vers hangneme elégikussá válik – a tavasz nem újjászületést hoz, hanem a tél elmúlásával az élet pusztulását

  • fő mondanivalója, hogy minden hiábavaló, nincs többé remény

• Balázsolás

  • a gégeműtétje előtt írta meg

  • a vers vizuális képe is zaklatott – áthajlások, változó szótagszámok

  • egyszerűség – a hajdani gyermek bizalma az áldás erejében

  • párhuzamba állítja a saját és Szent Balázs sorsát

  • „nem is olyan nagy dolog a halál” → belenyugvás

• Jónás könyve

  • súlyos operációja után írja, a Nyugatban jelenik meg

  • négyrészes elbeszélő költemény

  • a bibliai történet keretében rejtett lírai önvallomás

  • a küldetéstudat emelkedett pátosza, az irónia és a groteszk humor is megjelenik

  • a próféta nem térhet ki a felelősségvállalás alól

  • naturalisztikus részletezés

  • a különbség a bibliai és a babitsi szöveg között:

    • a bibliában a niniveiek hallgatnak a próféta szavára

    • Babitsnál a prófétát csak gúny és közöny fogadja

  • tanulság: a próféta kötelessége a harc minden embertelenség és barbárság ellen

  • nyelvi archaizmus, a bibliafordítók latinizmusa is jellemző a szövegben

• Jónás imája

  • bizakodás → mindaddig, míg lehet, éljen és beszéljen