Életrajz:

• a XX. század elején született zsidó családban

• anyja és ikertestvére a születésekor meghaltak (→ Ikrek hava – önvád)

• eredeti neve Glatter, az apja szülőhelyére emlékeztető Radnóti írói álnevet a húszas évek végétől kezdi használni

• apja újranősült, született még egy gyerek

• tizenkét éves korában meghalt az apja → az anyai nagybátyja vette gondjaiba

• reál iskolába íratták, mivel üzletembert akartak belőle faragni

• a középiskolában ismeri meg Gyarmati Fannit, későbbi feleségét

• Csehszlovákiában tanul szakiskolában

• 1928 címen folyóiratot indított (két szám jelent meg), költeményei megjelentek a Jóság antológiában, részt vett a Kortárs című folyóirat szerkesztésében

• a numerus clausus miatt nem vették fel a pesti egyetemre, ezért szegedre iratkozott be magyar-francia tanár szakra, ekkor jelent meg első kötete, a Pogány köszöntő

• a baloldali szellemiségű Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának a tagja

  • kiállításokat rendeznek, könyveket adnak ki, előadóesteket szerveznek irodalom, néprajz művészet és szociológia témában

  • forradalmárnak és szocialistának gondolták magukat

• az egyetemen legkedvesebb professzora a piarista szerzetes Sík Sándor volt

• az Újmódi pásztorok éneke című kötete miatt perbe fogják vallás elleni kihágás vétkéért, de fellebbezéskor ejtik az ügyet

• Párizsba megy franciát tanulni, különböző művészi, politikai hatások érik

• tanári oklevelet szerez, de származása miatt nem taníthat

• feleségül veszi Gyarmati Fannit → hitvesi líra

• Hitler hatalomra jutása után sorsa megpecsételődött – mégsem esett pesszimizmusba, a boldog hitvesi szerelem és az otthon idillje megőrizte lelkierejét

• Baumgartner-jutalmat kapott

• áttér a katolikus vallásra → Sík Sándor kezéből

• vasúton Szerbiába szállítják a Bor bányavárosba

  • itt keletkezett verseinek másolatát Szalai Sándorra bízza, aki később megmenekül

• egy rémhír miatt (hogy mindenkit megölnek a második csoportban) átfurakszik az első csoportba, később a második csoportot felszabadítják

• gyalogmenet indul a magyar határ felé → az út állomásain születtek a Razglednicák

• 1944-ben agyonlövik, halála sokáig kétséges

Művészete:

• a Nyugat harmadik generációjához tartozott

• köteti pl.

  • Lábadozó szél

  • Újhold

  • Meredek út – utolsó verseskötet

  • Tajtékos ég – poszthumusz kötet

  • Bori notesz – ebben találják meg a Razglednicákat a holttestek exhumálásakor

• műfordításai:

  • Apollinaire válogatott költeményei

  • La Fontaine válogatott meséi

  • Orpheusz nyomában összegyűjtött műfordításai

• Ikrek hava – lírai napló

Eklogái:

• az ekloga eredete:

  • Theokritosz görög költő – bukolikák (párbeszédes pásztori költemények)

  • Vergilius honosította ezt meg a római költészetben, tíz válogatott költeményt adott közre Eclogae ('szemelvények') címmel → az utókor az eklogát már a bukolika helyett használja

• Radnóti lírájának lényege és tartalma utolsó éveiben a közdelem az embertelenség ellen

• egy sajátos antik műfajt, az eklogát újítja fel

• a Pásztori Magyar Vergilius című kötethez kérik fel, hogy fordítsa le a IX. eclogát → saját életére, sorsára, veszélyeztetettségére ismer rá

• az ő eklogái háborús idillek: az emberi méltóságot megsemmisítő barbársággal száll szembe a művészet és a szellem ereje

• számozás szerint nyolc eklogát ír, de a hatos hiányzik → valószínűleg 10 eklogából álló versciklust tervezett Vergilius nyomán

• öt ezek közül hexameteres, és kettő rímes időmértékes

• Száll a tavasz

  • alcíme: Előhang az Eclogákhoz

• Első ecloga:

  • párbeszédes, hexameteres

  • a latin mottó Vergilius-idézet

  • a Pásztor és a Költő folytat párbeszédet, de igazából a költő két énje

  • bukolikus idillként indul, majd jön a kiábrándulás

  • az embertelenség a kegyetlenség megsejtése, rettegés az eljövendő szörnyűségektől

  • az egyén sorsa – s a halállal vele pusztul a műve is

  • az elődök tisztelete, Arany János-i „mindvégig” erkölcsi parancsa határozza meg

  • alliterációk, magas-mély magánhangzók váltakozása

• Töredék:

  • egy elmélet szerint a hiányzó hatodik ekloga a poszthumusz kötetben megjelent egyik cím nélküli vers, aminek a kiadó a Töredék címet adta

  • anaforás stófaszerkezet

  • végig múlt időben szól, precíz, hiteles leltár a világról, ahol minden érték a visszájára fordul

  • csak tényeket közöl

  • hiányzik az ellenpont, a békés élet bukolikus idillje → ez szól az elmélet ellen, hiszen ez szinte műfaji kritérium

• Hetedik ecloga:

  • tárgyias részletességgel ír a fogolytábori körülményekről

  • párbeszédszerű monológ → feleségét képzeli maga mellé, neki mesél

  • különböző valóságsíkok váltakozása → tábor ↔ otthon, valóság ↔ álom, jelen ↔ múlt

  • aggódó félelem – létezik-e még otthon?

  • ébren virraszt, míg mások alszanak

  • múlhatatlan szerelem felesége iránt

  • utolsó sorában egy Horatius-vers visszhangja

• Á la recherche:

  • a cím Proust Az elveszett idő nyomában című regényére utal

  • számba veszi a múltat a rémisztő jövőkép miatt

  • fájdalmát fejezi ki azokért, akik odavesztek

  • a régi idill nem tér vissza többé

  • ő magát látomásában a túlélők közé sorolja