A város kialakulása:

• a polgárok arra törekednek, hogy lazuljon, vagy teljesen megszűnjön a földesúr fennhatósága → saját önkormányzatot hoznak létre

  • egy összegben adózás

  • saját bírák

  • saját kommunák létrehozása

• a környező falvak magukhoz csatolásával létrejönnek a városi köztársaságok (pl. Velence)

• néhány város eléri, hogy ne a földesúrnak, hanem csak a királynak adózzanak

  • cserébe különböző kiváltságokat kapnak (pl. vámmentesség, vásártartás, árumegállítási jog)

A középkori város látképe:

• kőtornyokkal és erős kapukkal ellátott kőfal vette körül a városokat

• a kőfalakon kívül mély árok húzódott → korlátolt volt a terjeszkedés

• → létrejöttek a falvakon kívül az alsóvárosok

  • főleg iparosok lakták

  • az egy szakmával foglalkozók egy utcába tömörültek

• a szűk utcákon a szemben lévő házak homlokzata gyakran összeért → gyakran pusztított tűzvész

• az állatok a városon belül legeltek, higiéniai problémák voltak → gyorsan terjedtek a járványok

Társadalom:

• patríciusok (más néven kereskedők) – a leggazdagabb réteg

  • közülük kerültek ki a város vezetői és a szenátus tagjai

• polgárság (kézművesek, iparosok)

  • a városi nagytanácsba kerülhettek be

• plebejusok (polgárjoggal nem rendelkező iparoslegények, napszámosok)

Kereskedelem:

• városon belüli kereskedelem: vásárok

  • főleg gyapjú, posztó, fémtárgyak, gabona

  • a legnagyobb vásár Franciaországban Champagne grófságban

• távolsági kereskedelem

  • eltérő természeti adottságokon alapul

  • szakmai egyesületük a guilde

  • pénzügyletekkel, kölcsönökkel is foglalkoznak → kialakulnak a bankok

  • levantei kereskedelem (Földközi-tenger keleti medencéjében)

    • észak-itáliai városok: Velence, Genova, Pisa

    • a Közel-Keletet köti össze Európával

    • főleg luxuscikkeket szállítanak

      • selyem (Kína)

      • gyapot (India)

      • fűszer (Indonéz szigetvilág)

  • északi- és balti-tengeri kereskedelem

    • Észak-Európa, de főleg az észak-német városok (Lübeck, Hamburg)

    • belőlük jön létre a Hanza-szövetség

    • árucikkei:

      • hering,lengyel gabona, méz, viasz, francia bor

      • orosz prém, angol gyapjú

      • levantei luxuscikkek → szárazföldi útvonalon, az Alpok hágóin át érkeznek a flandriai kikötőkbe

• a dél-német rajnai városok is bekapcsolódnak a kereskedelembe

  • saját kereskedelmi telepük van Velencében, néhányuknak pedig szabad áthajózási joga a Földközi-tengeren

Ipar:

• a termelési alap a kézműveseknél (kistermelők)

  • saját munkával, saját munkaeszközzel ellátott gazdaság

  • céhekbe tömörülnek:

    • feladataik:

      • belső verseny megakadályozása

      • az egész termelési folyamat szabályozása

      • a reklám tiltása

    • csak önálló műhellyel rendelkező mesterek lehettek céhtagok → ők inasokat, segédeket alkalmaztak

    • szerepük volt a város védelmében: vész esetén katonai szolgálatot kellett teljesíteniük

• az ipar jelentősen fejlődött

  • flandriai posztó

  • dél-német bányászat, fémfeldolgozás

  • észak-itáliai posztó, selyem