|
A szovjet-amerikai viszony az 1950-es évek közepétől |
|
Előzmények:
-
a két szuperhatalom kölcsönösen tiszteletben tartotta egymás érdekszféráját
-
egyfajta informális szabály volt, hogy szembenállásuk ne vezessen nukleáris háborúhoz
Áttörés a diplomáciában:
-
szeptember szovjet diplomáciai kapcsolat Németországgal
-
1956. Hruscsov angliai látogatása
-
1959. Hruscsov amerikai látogatása
-
1961. június bécsi találkozó (Hruscsov-Kennedy)
Kubai válság:
-
1959-óta Fidel Castro hatalmon
-
1962. október az amerikaiak felfedezik, hogy a szovjetek középhatóságú rakétákat telepítettek Kubába → a stratégiai egyensúly a cél
-
az USA segít a kubai ellenállók emigrációjában
-
az amerikai flotta blokádot von Kuba köré → világháborús helyzet, mivel a két nagyhatalom szembekerül egymással
-
Hruscsov javaslata: kivonják a rakétákat, ha az USA megígéri, hogy nem támadja meg Kubát, és feloldja a blokádot
Enyhülés:
-
1953. Moszkva-Washington között létrejön a közvetlen telefonvonal, a „forró drót”, hogy gyorsan tudják rendezni a súlyos problémákat
-
részleges atomcsendegyezmény
-
Nixon lemond, őt Ford követi
-
1973-75. augusztus 1. Helsinki – Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet -> Helsinki Záróokmány
-
az enyhülés jelképe
-
katonai biztonsági, politikai és gazdasági együttműködés, emberi jogok
-
pl. határok sérthetetlensége, viták békés rendezése, belügyekbe való be nem avatkozás, vallásszabadság
|