Előzmények:

• Németországban a XIV-XV. században bekövetkezendő változások – az ipar és a kereskedelem fellendülése, a gazdasági és politikai széttagoltsága – kiélezték a társadalmi ellentéteket

• a császár és a birodalmi gyűlés hatalma egyre formálisabbá vált

• az ország különböző részeinek gazdasági fejlettsége eltérő volt

  • délen kézműves- és bankárközpontok

  • északon a tengeri kereskedelem révén virágzó városok

  • a kereskedelmi útvonalak mentén fekvő városok ipara nagyon fejlett volt (Köln, Ausburg, Nürnberg, Ulm)

  • fejlett bányászat: mansfeldi réz- és ezüstbányák

• az ország belsejében még megmaradt a céhes iparszervezet, fejletlen volt

• a politikai tagoltság is megnehezítette a gazdasági felzárkózást

  • a fejedelmek függetlenítették magukat az uralkodótól

  • a papság is két rétegre oszlott → a polgárság olcsó egyházat követelt

  • a társadalom 80%-át az erősen differenciálódott parasztság alkotta

• egyházzal szembeni elégedetlenség

• közvetlen kiváltó ok: búcsúcédulák árulása

  • X. Leó pápa rendeletére árulták

  • megfizethető üdvözülés

Reformáció:

• 1517. október 31. Luther Márton Wittenbergben kitűzte a 95 pontból álló tételsorát

  • a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg

  • egyedül a hit által üdvözülhet az ember

  • nincs szükség költséges szertartásokra, hatalmas egyházi vagyonra

  • minden társadalmi réteg megtalálta benne a neki szólót

• a pápa kiközösítette az egyházból Luthert

• 1521. a wormsi birodalmi gyűlésen V. Károly császár birodalmi átokkal sújtotta

• Bölcs Frigyes fejedelem 10 hónapig Wartburgban tartotta látszatfogságban, ahol Luther németre fordította a Bibliát, megteremtve ezzel a német irodalmi nyelv alapjait

• 1529. speyeri birodalmi gyűlésen kimondták, hogy Luther hívei megmaradhatnak vallásukban, de hitüket nem terjeszthetik

  • ez ellen a reformáció követői tiltakoztak, ezért lettek protestánsok

• 1530. ausburgi birodalmi gyűlésen beterjesztették a protestáns tanokat

• 1555. ausburgi vallásbéke

  • elismerték a „cuius regio, eius religio” (akié a föld, azé a vallás) elvet

A reformáció irányzatai:

• anabaptisták ('újrakeresztelők')

  • Szászországban

  • vezetőjük Münzer Tamás

  • az ember felnőtt fejjel tudja eldönteni, hogy miben hisz

  • Münzer a gazdagokat támadta, Jézus szegény életének követését hirdette

  • Isten birodalmát, a mennyországot a Földön kell megvalósítanunk

  • ne legyen magántulajdon és önálló államhatalom

  • 1524-ben parasztfelkelés tört ki

    • a fejedelmek leverték a felkelést

    • kiépült a Luther tanait valló evangélikus egyház

• kálvinizmus (református) - svájci reformáció

  • vezetője először Ulrich Zwingli, majd Kálvin János

  • az embernek még születése előtt eldöntetik a sorsa – predesztináció (eleve elrendeltetés)

  • Isten a korlátlan ura a világnak

  • megreformálta az egyházi szertartást is

    • egyszerű istentisztelet, puritán, olcsó egyház

    • köztársasági alapelvekre épül: élén a prédikátorokból és presbiterekből álló tanács

    • despotikus hatalom Kálvin kezében

• antitrinitárius ('szentháromságtagadó')

  • a reformáció legszélsőségesebb irányzata

  • vezető: Servet Mihály

  • követői az unitáriusok

Ellenreformáció:

• a reformáció gyors terjedése miatt változtatni kellett a katolikus egyház rendjén

• Németország egy részében, Itáliában, Spanyolországban és Franciaországban még továbbra is uralkodó vallás maradt

• a katolikus egyház újraszervezte erőit

• cél a hitélet tisztaságának helyreállítása és az elveszett hatalom visszaszerzése volt

• elindítója a tridenti zsinat volt (1545-63)

  • pápai inkvizíció, tiltott könyvek jegyzéke, papnevelő intézetek létrehozása

• 1540-ben létrejön a Jézus Társasága, a jezsuita rend

  • alapítója Loyolai Ignác, spanyol nemes

  • cél: a pápa fősége alatt egyesíteni az egész világot

  • szigorú fegyelem és tökéletes engedelmesség

  • művelt, nagy befolyású szerzetesek lettek