Előzmény:

• 1861-65. provizórium (átmeneti időszak)

• 1865. húsvét: Deák a Pesti Naplóban közzéteszi álláspontját

  • a '48-as állapotok visszaállítása helyett olyan alkotmányos rendezést tesz kiindulóponttá, amely az állami önállóság egy részének feladásával Bécs és Pest számára egyaránt elfogadható

• 1865. december Ferenc József összehívja az országgyűlést

Létrejötte:

• az osztrákok vereséget szenvednek a königgrätzi csatában

  • a Habsburg Birodalom nagyhatalmi állását csak Magyarország közreműködésével tarthatja meg

• Deák változatlanul fenntartja ajánlatát az osztrákok veresége után is

• 1867 elején Andrássy Gyulát kinevezik miniszterelnöknek

• az országgyűlés becikkelyezi a kiegyezési törvényt

• Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázzák

Tartalma:

• létrejön egy új állam, az Osztrák-Magyar Monarchia

• dualista ('két központú') – Bécs és Pest-Buda

• magába foglalja Magyarországot, Erdélyt, Horvátországot és Ausztriát

• államforma: alkotmányos monarchia

• az uralkodó közös

  • az osztrák császár öröklődés alapján

  • a magyar király a pragmatica sanctio szerint

• az uralkodó jogkörei:

  • hadüzenet küldése, közös hadsereg

  • a kormány kinevezése, a kormányprogram elfogadása

  • a parlament feloszlatása

  • főkegyúri jog

• közös ügyek:

  • három közös minisztérium: külügy-, hadügy-, pénzügyminisztérium

  • delegációk intézik (60-60 ember)

• gazdaság: 10 évre szóló kiegyezés

  • közös pénzrendszer, mértékrendszer

  • vámunió

  • kvóta a közös költségekre (70% Ausztria, 30% Magyarország)

Értékelés:

• reális történelmi kompromisszum

• hozzájárul a tőkés árutermeléshez és a polgárosodáshoz

• lehetőség a közlekedés, a hitelélet, az iparfejlesztés állami támogatására

• hosszútávon nem megtartható, nem továbbfejleszthető

• a társadalmi-politikai rendszert konzerválja