|
IV. Béla és a tatárjárás (vázlat) |
|
A tatárjárás előzményei:
-
célja a nagybirtokosok megfékezése, a királyi tekintély visszaállítása
-
befogadta az országba a tatárok elől menekülő kunokat → a haderejét akarta növelni velük
-
1237. Julianus barát elindult az őshazában maradt magyarok felkutatására → hírt hoz a tatárokról
-
IV. Béla segítséget kér IX. Gergely pápától és II. Frigyes német-római császártól, de ők az egymás elleni küzdelemmel vannak elfoglalva
-
a magyar urak meggyilkolják a kunok királyát, mivel a kunokat hibáztatták a tatár támadásért → a kunok kivonulnak az országból
A tatárjárás:
-
a király megerősítette az északkeleti határt és elzárta a Vereckei-hágót, de 1241 márciusában a tatárok betörtek az országba és elfoglalták Erdélyt
-
1241. április 11. a Batu kán vezette mongol fősereg a Sajó menti Muhi pusztán legyőzi a királyi sereget
-
a mongol fősereg elfoglalja Pestet, majd a befagyott Duna jegén átkelnek a Dunántúlra is, de Esztergom, Pannonhalma és Székesfehérvár ellenállt
-
IV. Béla Dalmáciába menekült
-
1242 márciusában a tatárok elhagyják az országot
A második honalapítás:
-
a király hozzálátott az élet és a munka feltételeinek megteremtéséhez
-
betelepítette az elnéptelenedett országrészeket
-
felhagyott a birtokok visszavételével, sőt földeket adományozott
-
kővárakat építtetett, páncélos seregek állítására kötelezte a birtokosokat
-
megváltoztatta a külpolitikáját: korábbi nyugati kapcsolatai helyett a keleti halicsi fejedelemmel kötött szövetséget
-
megerősítette a szerviensek jogait
-
engedélyezte a városok körül kőfal építését
-
a városok közül jelentőssé válik Selmecbánya (ezüst) és Besztercebánya (réz)
-
a jobbágyság megkapja a szabad költözés jogát
|