Károly Róbert trónra kerülése (1308-1342):

• az Árpád-ház kihalása után a francia-olasz eredetű Ajou dinasztia emelkedett fel

• az országot az oligarchák (kiskirályok) uralják, pl. Csák Máté → Károly Róbertnek velük kell megküzdenie a hatalomért

• 1312. a rozgonyi csatában legyőzi Csák Mátét

• 1322-ben átteszi a királyi székhelyt Visegrádra

• a királyi hatalom megerősödött → támasza az új nagybirtokosság

• hadsereg:

  • bandériumok: magánföldesúri csapatok és vármegyei nemesi zászlóaljak

    • a hadsereg legfontosabb részét alkották

• várkatonák

• könnyűlovas kunok

• zsoldos katonák

Gazdaság:

• új gazdaságpolitika → új alapokra fekteti az államháztartást

• megnőtt a szerepük a királyi felségjogon szedett jövedelmeknek, a regáléknak

  • megreformált bányamonopólium

  • a pénzverés monopóliuma

  • harmincadvám

• kapuadó: a jobbágyok első állandó állami adója – jobbágyportánként szedték

• urbura: bányabér → a földesúr részesedést kapott a földjén lévő lelőhelyek jövedelméből

• Károly Róbert firenzei mintára értékálló aranypénzt veretett

• kibővítette az ország pénzügyi szervezetét, a kamarákat

  • élén kamaraispánok

  • a kamaraispánok familiárisai a pénzbegyűjtők

  • a kamaraispán fölött állt a tárnokmester

• megélénkülő külkereskedelem

  • Bécsnek árumegállító joga volt → nem kedvezett sem a magyaroknak, sem a cseheknek és a lengyeleknek

  • 1335. visegrádi királytalálkozó – kereskedelmi megállapodás a csehek, a lengyelek és a magyarok között → Bécset kikerülő kereskedelmi útvonal

  • jelentős jövedelem a vámokból → harmincadvám

• a pápai jövedelmek egyharmadát lefoglalja

Károly Róbert gazdaságpolitikájának hatása:

• kedvezett a gazdaság fejlődésének

• az eddig ritkán lakott országrészek benépesültek

  • német bányászok, ruszinok, szászok és románok

• etnikai tömbök létrejötte → átrendeződött a népességszerkezet

• erdőirtás, mocsárlecsapolás új termőföldek miatt

• elterjedt a fordítóeke használata

• több szőlő, gyümölcsfa, fejlődött a kertgazdaság

• a termelés növekedése miatt a földbirtokosok csökkentették a saját használatukban lévő földterületeket

• állandósult a falubeli házhely és a határbéli külsőségek (szántók, rétek)

• a földesúri járadék alapja a jobbágytelek → a robot veszített jelentőségéből, terjedt a pénzszolgáltatás

• a jobbágy egyre több terméket vihetett piacra → a vásáros helyekből kifejlődtek a mezővárosok

  • kedvezőbb helyzetben voltak a jobbágyfalvaknál, mert a földesúri adót egy összegben fizethették

  • egy részük közvetlenül a király hatalma alá tartozott